Home / 7 települése / A hét települése: Csorna, a Rábaköz fővárosa

A hét települése: Csorna, a Rábaköz fővárosa

Csorna (németül: Gschirnau) kisváros Győr-Moson-Sopron megyében, a csornai járás székhelye. „A Rábaköz fővárosa.” Területe a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. A városhoz tartozik Földsziget, illetve Csatárimajor is. 2015-ös adatok szerint alig többen mint 10.000-en lakják a települést.

Forrás: Wikipédia

Története:

A kisalföldi tájakon – így Csorna területén is – az emberi kultúra első jelei már a Kr. sz. előtti évezredekben megjelentek. Ezt bizonyítja a legkorábbi lelet, az artézi kút fúrása közben talált kőmag is. A Kr. sz. előtti V-VI. század körül a vidék a nyugatról érkező kelták uralma alá került, mígnem a Római Birodalom légiói Augustus császár idején leigázták az itt élő kelta törzseket. A Csorna helyén kialakult település Pannonia provincia részét képezte. A kor kiemelkedő régészeti lelete a Mithras-szobor.

A népvándorlás időszakában a barbár törzsek egyre gyakoribb támadásai miatt a római légiókat Itáliába vonták vissza és Pannoniát átengedték a több hullámban érkező germán, hun majd avar törzseknek. A kor legismertebb régészeti lelete az aranyból készült hun fejedelmi diadém, amelyet a csornai prépostsági téglagyár agyaggödréből tártak fel, s ma a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. A város területén élt avar törzsekről a Laky Döme utcában feltárt avar sír tanúskodik.
A honfoglaló magyar törzsek 900 körül keltek át a Dunán az egykori Pannonia meghódítására. Csornát és vidékét a honfoglaláskor Sur vezér és nemzetsége vette birtokába. A Rábaköz meghódításának történetét Anonymus gestája így örökíti meg: “Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”. Csorna területén a honfoglaló magyarság három temetkezési helyét ismerjük: legnevezetesebb a premontrei rend birtokán, a Süly-hegyen talált, lóáldozat maradványai tartalmazó, előkelő nő sírja. Az Eperjes-dombon talált lovas sírokból Péter király dénára került elő.
A honfoglalást követő letelepedésben jelentős szervező erőt jelentett a premontrei prépostság, amelyet 1200 körül az Osl nemzetség tagjai alapítottak.
A város eredetét a rend alapításához köthetjük. Csornát először 1226-ban említik oklevélben Sernaként. A város nevének eredetére kétféle feltevés létezik. Az egyik szerint a szláv ‘csernozjev’ (fekete föld) szóból ered, a másik szerint a letelepedő Sur vezér a névadó. A premontrei rend 1231-től már hiteles helyként működött, azaz a ‘hivatalos iratok’ elkészítése és őrzése volt a feladata. A település világi birtoklása az Osl családból származó Kanizsaiak és a Kanizsaiaktól nőágon öröklő Nádasdyak nevéhez fűződik.

A középkorban mezővárosi rangra emelt település dinamikusan fejlődött: területi elhelyezkedéséből adódóan a XIII. századtól a település már piacos hellyé vált.
A Mohács utáni török hadjáratok többször is pusztulást hoztak a városra, s a lakosság száma is jelentősen megfogyatkozott.
A XVI. század közepén a csornai világi birtok az Eszterházyak kezére került. Ez időszaktól két birtokosa volt Csornának: a hercegség és a prépostság. A település ennek megfelelően két szerből állt: a Hercegszerből és a Prépostszerből. Mindkét résznek külön bírája volt egészen 1871-ig, amikor a községek rendelkezéséről szóló törvény következtében összeolvadt a két szer.
A XVII. században megindult az iparosokat tömörítő érdekvédelmi szervezetek, a céhek kialakulása. Céheket alapítottak többek között a szabók, az ácsok, a csizmadiák és a takácsok. A Hanság lecsapolását követően a XVIII. században Csorna folyamatosan bővíthette határát. 1733-ban a premontreiek “grammatikális iskolát” nyitottak, 1757-ben pedig a város épített önálló tanintézetet. A XVIII. században megindult fejlődés a XIX. század elején felgyorsult: 1835-ben megépült a Csornáról Győrbe vezető út, amely aztán közlekedési csomóponttá tette a várost, hiszen itt találkoznak a Pápáról, Mosonmagyaróvárról, Győrből és Sopronból induló utak.
1790-ben a várost egy tűzvész majdnem teljesen elpusztította. II. József 1786-ban rendeletileg feloszlatta az itt működő szerzetesrendet, melyet 1802-ben I. Ferenc szervezett újjá. Csorna ekkortól vált a premontreiek egyik magyarországi központjává. A rend fő hivatása a tanítás lett. Az 1808-ban újjáépített Rendház ma a város legjelentősebb műemléke.
Az 1848-as jobbágyfelszabadítás a mezőgazdasági fejlődésnek új lendületet adott. A szabadságharcban 46 csornai honvéd vett részt. Közülük kiemelkedik Laky Demeter premontrei perjel, aki nemzetőr főhadnagyként, Sebesy Kálmán premontrei kanonok, aki nemzetőr kapitányként és Domján Antal aljárásbíró, aki huszár őrmesterként szolgált. Csornán zajlott a szabadságharc egyik utolsó győztes csatája, ahol Kmety György tábornok honvédei 1849. június 13-án szétverték és megfutamították a csatában elesett Wyss osztrák császári tábornok seregeit. A csata emléknapját a Kmety György Társaság aktív közreműködésével minden évben megünnepli a város.
A kiegyezést követően 1871-ben megszűnt Csorna mezővárosi rangja, s ezentúl nagyközségként szerepelt, bár a napi szóhasználatban továbbra is városnak nevezték. A XIX. század második felében kiépült vasútvonala révén a település a Rábaköz gazdasági központjává vált, a város arculata jelentősen megváltozott.

Forrás: a település honlapja

Egy régebbi látnivalókkal teletűzdelt kép Csorna térképével.

Szavak helyett beszéljen egy lenyűgöző videó:

Készítette: Sipos László
Kamera: Canon Legria HFG10

Csornai hírességek “csarnoka”:

Forrás: Wikipédia

A városban három vasútvonal találkozik, a 8. számú (Győr–Sopron), a 14. (Pápa – Csorna), és a 16. számúak (Hegyeshalom – Szombathely).

Csorna utazóközönségének nagy részét a hivatásforgalom, elsősorban a Győr – Sopron vonalon ingázók adják.

About hellorabakoz

Check Also

Életet mentettek a csornai rendőrök- Tűzből mentettek egy családot

Markotabödögén az egyik ingatlanban azt látták, hogy tűz van.

One comment

  1. Gótzy Miklós

    Örömmel olvasnám a hírességek csarnokában, Demjén Attila , Munkácsi-díjas festőművész nevét is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük